PMT évközi változások 2026

Változások a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló előírásokban 2026

2026.06.05-től és 2026.07.20-tól a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos (PMT) NAV útmutató számos ponton változott, így szükséges a PMT-hez kapcsolódó nyomtatványok frissítése.

A NAV a szabályzat mintát közzé tette, az év során háromszor módosult, ezek NAV által közzétett változatát letöltheti a Pénzmosás megelőzés új menüpont Letölthető dokumentumok részből a Korábbi szabályzatok gomb alatt. Valamint a legújabb szabályzat elérhető a NAV oldaláról:

https://pei.nav.gov.hu/tipusszabalyzatok/tipusszabalyzatok

A netinas.hu szoftverben a PMT szabályzat 2026-os verziója elérhető.

Változások a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló előírásokban 2026

https://pei.nav.gov.hu/tipusszabalyzatok/tipusszabalyzatok

A netinas.hu szoftverben a PMT szabályzat 2026-os verziója elérhető.

2026.06.05-től módosult NAV által kirakott szabályzat változásai.

Változások a szabályzatban 2026.06.05.

Ezzel a hatálydátummal a NAV új szabályzatot adott ki.

1. Változás a fogalmakban:

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:

a) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat, valamint Kormányrendelet által elrendelt befagyasztása,

b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban, valamint Kormányrendeletben rögzített tilalma; valamint

c) uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban, valamint Kormányrendeletben meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja, továbbá a terrorizmus elleni nemzeti listáról, valamint az azon szereplőkkel szemben alkalmazandó korlátozó intézkedésekről és ezek hatályáról szóló 456/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet, valamint olyan természetes személy, akit terrorista személlyé nyilvánítottak;

2. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen részben az e) pont frissítésre került:

e) ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, tagja vagy más magánszemély 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzzel vagy ilyen értékű virtuális fizetőeszközzel tagi hitel nyújtásával, törzstőke emelésével vagy más módon hozzájárul a társaság vagyonának növekedéséhez;

f) ha az ügyfél tényleges tulajdonosától, tagjától, vagy más magánszemélytől 50 millió forint értéket elérő vagy meghaladó mértékben érkeznek banki átutalások hitel/kölcsön vagy más jogcímen az ügyfél társaság bankszámlájára;

3. A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje érsz is frissítésre került

A Szolgáltató köteles a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat beszerezni az alábbi esetekben:

ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése előtt az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására vonatkozóan,
ha a szolgáltatás nyújtása során valamely ügylet vonatkozásában releváns pénzeszköz kerül a látókörébe.

Releváns pénzeszköz látótérbe kerülésének tekintendő különösen, ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, tagja vagy más magánszemély 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzzel vagy ilyen értékű virtuális fizetőeszközzel tagi hitel nyújtásával, törzstőke emelésével vagy más módon hozzájárul a társaság vagyonának növekedéséhez.

Egyéb e Szabályzatban magas kockázatba sorolt esetekben a Szolgáltató kérheti a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat. DE: Ha az ügyletben releváns pénzeszköz van a III. fejezet B. 10. d) pontnak megfelelően köteles beszerezni azokat.

A vagyon forrását igazoló nyilatkozatot a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

Az 1. pont a természetes személy ügyfél, a 2. pont a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében töltendő ki.

A pénzeszköz forrásának igazolásául az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat, vagy igazoló dokumentum fogadható el. Például: hagyatékátadó végzés, kereset/ jövedelem igazolás, nyeremény igazolás stb. Az igazolásul bemutatott dokumentum másolatban az ügyfél-átvilágítási dokumentációhoz csatolandó.

4. A Bejelentés fejezetben kiemelésre került az ONYA felületre való hivatkozás:

A kijelölt személy(ek) adatairól, illetve az adatokban bekövetkezett változásokról a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát a Szolgáltató a VPOP_KSZ17 számú nyomtatvány kitöltésével és megküldésével tájékoztatja. A tájékoztatást a tevékenység megkezdését, vagy az adatokban történt változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül kell a Szolgáltatónak az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) kitölteni és megküldeni a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére. Az ONYA a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) rendszeren keresztül érhető el.

Belépés – Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás

(https://onya.nav.gov.hu/#!/login)

A nyomtatvány elérési útja: Új nyomtatvány/Bejelentések/Pénzmosás és célzott pénzügyi szankciók

5. Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele fejezetben kiemelésre kerültek az új nyomtatványok az ONYA felületén és frissítették a 456/2025 (XII.29) Kormányrendelethez kapcsolódó leírást.

A Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét a Szolgáltató az alábbi hivatkozáson található NAV_PMT25 elnevezésű dokumentum Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) történő kitöltésével, a rendelkezésre álló mellékletek csatolásával és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő megküldésével teljesítheti a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) rendszeren keresztül.

A Kit.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét a Szolgáltató az alábbi hivatkozáson található VPOP_KIT17 elnevezésű dokumentum Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) történő kitöltésével, a rendelkezésre álló mellékletek csatolásával és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő megküldésével teljesítheti a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) rendszeren keresztül.

Belépés – Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás

A nyomtatványok elérési útja: Új nyomtatvány/Bejelentések/Pénzmosás és célzott pénzügyi szankciók

Amennyiben a Szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése vagy fennállása, továbbá az ügyleti megbízás teljesítése során azonosított bármely személy vonatkozásában megalapozottan arra a következtetésre jut, hogy Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listáján (1. melléklet a 456/2025. (XII. 29.) Korm. rendelethez) szereplő csoportosulásokkal összefüggésbe hozható tranzakciót hajt végre, úgy haladéktalanul köteles megtenni a bejelentést a VPOP_KIT17-es nyomtatványon a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, mint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős hatóság részére.

6. A pénzügyi és vagyon i korlátozó intézkedésekre vonatkozó fejezetben frissítésre került a magyar közlönyre történő hivatkozás.

A Kit. 16/I. § (1) bekezdése alapján a Szolgáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzeti listát (Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listája) és a Kit. 16/E. § (3) bekezdése szerint közhírré tett közleményeket. A Szolgáltató a https://magyarkozlony.hu/ hivatkozáson kíséri figyelemmel a közhírré tett közleményeket.

7. Valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa korlátozó intézkedéseinek hivatkozását tartalmazó fejezet frissült:

Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listája az alábbi hivatkozáson érhető el:

https://njt.hu/jogszabaly/2025-456-20-22*

2026.07.20-tól módosult NAV által kirakott szabályzat változásai.

Változások a szabályzatban 2026.07.20.

Ezzel a hatálydátummal a NAV új szabályzatot adott ki.

1. Változás a fogalmakban:

Offshore országnak minősülhet különösen:

a) az Európai Unió Tanácsa által közzétett, adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzékében szereplő ország vagy terület. A jegyzék az alábbi hivatkozáson érhető el: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/

b) az alacsony adókulcsú állam, amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 5. pontja szerint olyan állam, amelynek jogrendszerében törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy

dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:

ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint

ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője,

g) zártkörű befektetési alap esetében

– az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja,

– olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

– az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, valamint

– az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést vagy azzal gazdaságilag egyenértékű befolyást gyakorol a zártkörű befektetési alap felett, így különösen:

az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata alapján – akár közvetlenül, akár közvetve – jogosult a zártkörű befektetési alap befektetési politikájának, befektetési döntéseinek, eszközallokációjának vagy kockázatkezelési rendszerének meghatározó befolyásolására, függetlenül attól, hogy befektetési jeggyel rendelkezik-e; e rendelkezés alkalmazásában meghatározó befolyásnak minősül különösen az, ha a természetes személy az alapkezelő befektetési döntéshozatali folyamatában szavazati- vagy vétójoggal rendelkezik, vagy ha az alapkezelő – a befektetési alap kezelési szabályzata alapján – rendszeresen és ténylegesen e személy utasításai alapján jár el;
az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata vagy más, a befektetési alap működését szabályozó okirat alapján – akár egyedül, akár más befektetőkkel együttesen – olyan mértékű szavazati joggal rendelkezik, amely elegendő a kezelési szabályzat módosításához, az alapkezelés átruházásához vagy az alap megszüntetésének megindításához szükséges, a kezelési szabályzatban előírt befektetői jóváhagyás megakadályozásához;
az a természetes személy, aki az a)–c) alpontban nem nevesített más módon ténylegesen meghatározó befolyást képes gyakorolni a zártkörű befektetési alap döntéshozatalára vagy tevékenységére;

– amennyiben a fenti pontok alapján egyetlen természetes személy sem azonosítható, a zártkörű befektetési alapot kezelő alapkezelő vezető tisztségviselője.

2. Frissítésre került a tipológia

II. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia):

Az alábbiakban részletezett indikátorok nem teljeskörű felsorolását tartalmazzák azoknak a könyvviteli szolgáltatás nyújtása során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget keletkeztethetnek a Szolgáltató számára. A Szolgáltató részéről nem várható el a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a szokatlan ügyleteket, eseményeket, körülményeket, amelyeknek nyilvánvalóan nincs vagy nem jogszerű a célja.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor

az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel, és nem hajlandó további információkat szolgáltatni a tevékenységéről;
az ügyfél szervezetben a vezető tisztségviselő(k) külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek), aki(k) képviseletében rendszerint más – az ügyfélnél nem vezető beosztású, vagy az ügyfél társasághoz nem köthető – személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
az ügyfél szervezet nevében eljáró képviselő az ügyfél szervezet tevékenységéről, működési körülményeiről hamis információt, adatot szolgáltat;
az ügyfél szervezet képviseletében eljáró személy megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, miután tájékoztatták arról, hogy ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie magát;
az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok, nyilatkozatok, másolatban megőrizendő iratok teljes körűen nem szerezhetők be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a belső szabályzatban leírt módon. Például a Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban (pl. tényleges tulajdonosi nyilvántartás) nem ellenőrizhető az ügyfél szervezetben tag külföldön bejegyzett szervezet tulajdonosi háttere, az ügyfél képviselője pedig nem tudja a nyilatkozatában foglaltakat okirat másolattal igazolni;
gazdasági társaság ügyfél, akinek tevékenységéből adódóan tárolásra, raktározásra alkalmas székhely/telephely/fióktelep szükséges nem rendelkezik ilyen ingatlannal és nem ad életszerű magyarázatot a működésére.

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

az ügyfél az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott, vagy a válaszadást megtagadja;
nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása;
az ügyfél szervezetbe a Szolgáltató számára nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező szervezet tag kerül, a tényleges tulajdonos személyének megnyugtató tisztázására tett szolgáltatói felhívásra az ügyfél képviselője indokolatlanul késlelteti a választ, vagy dokumentummal nem igazolható, ellenőrizhetetlen információt ad;
az ügyfél szervezetben gyakori a tulajdonosváltás, amelyet megelőzően, vagy azt követően az alábbi magatartások valamelyike mutatkozik: a vállalkozás volumenéhez képest jelentős összegű, gazdaságilag indokolatlan kölcsönszerződés(ek); nagy összegű tagi kölcsön, amelyet nem indokol a vállalkozás gazdasági helyzete; tevékenységi körbe nem illő számlák befogadása, vagy kibocsátása; hirtelen megugró forgalom, amely racionális indokokkal nem alátámasztható (nincs megfelelő mennyiségű/minőségű személyi, vagy tárgyi feltétel);
az ügyfél szervezetben tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
nem létező, illetve azonosítatlan külföldi gazdálkodókkal (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak átadása könyvelésre;
ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;
vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés);
aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet nem indokol a vállalkozás működése;
az árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyletek nem illenek a gazdasági társaság tevékenységi profiljába és erre a társaság vezetése nem tud ésszerű magyarázatot adni;
a vállalkozás harmadik fél, közvetítő bevonásával bonyolult kereskedelmi ügyleteket valósít meg olyan üzletágban, amely nem illik a szolgáltató számára ismert kereskedelmi (üzleti) profiljába, vagy felmerül az ügylet kapcsán annak a lehetősége, hogy a valódi célja az adóelkerülés, vagy a jogosulatlan adó visszaigénylés;
adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;
az ügyfél szervezet a tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükséges szakértelemmel és/vagy tárgyi eszközzel nem rendelkezik semmilyen forrásból;
minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése, amelynek forrását az ügyfél felszólításra sem tudja igazolni;
az ügyfél tevékenységében jogosulatlan pénzügyi tevékenységre utaló folyamatok megjelenése;
az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva;
szokatlanul nagy összegű gazdaságilag nem indokolt valuta- vagy deviza tranzakciók;
rendszeres készpénzes beszerzések (kiadások), amelyekre a társaság készpénz bevételei nem nyújtanak fedezetet, ennek következtében több millió forintos tagi hitel, vagy tulajdonosokkal szembeni kötelezettség keletkezik;
tulajdonos számlájáról a cég számlájára érkező a társaság addigi működési volumenéhez képest nagy összegű jóváírások vagy a tulajdonos közvetlenül a házipénztárba fizet be nagy összegű készpénzt tagi kölcsönként a cég részére, amelyek forrása a szolgáltató számára nem tisztázható a tulajdonossal;
banki befizetések vagy átutalások érkeznek az ügyfél számlájára, amelyek nem a bizonylatokkal alátámasztott forgalomból származnak;
az ügyfél szervezetben külföldön bejegyzett gazdasági társaság tag van, amely az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve és/vagy a Szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki;
havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket, a későbbiek folyamán belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken;
a könyvelésre átadott bizonylatok alapján a társaság bevételt szerző tevékenységet végez, azonban nincsenek konkrét működésre utaló költségek (pl.: víz, fűtés, telefon, áram számlák, bérleti díj, munkabér, adók, illetékek);
rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok dokumentált, reális magyarázata nélkül;
szokatlan kölcsönügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik; nincs írott kölcsönszerződés; a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel a tervekben, vagy nem kerül betartásra; a visszafizetésnek nincs pénzügyi nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a tartozás beszedésére irányuló intézkedés nem történik;
bizalmi vagyonkezelők esetében a rendelt/kezelt vagyon eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis, félrevezető választ ad az ügyfél képviselője vagy a válaszadást megtagadja; illetve a kezelt vagyonnak a valóstól jelentősen eltérő értékre történő értékelésére került sor, vagy a kezelt vagyon értéke a vagyonkezelési időszak alatt jelentősen csökkent;
bizalmi vagyonkezelői szerződés esetében: a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, és/vagy közöttük érdekközösség áll fenn; a bizalmi vagyonkezelő ingyen vállalja a vagyon kezelését; a vagyonkezelő az egyedüli kedvezményezett;
bizalmi vagyonkezelői szerződés vonatkozásában a kezelt vagyon nem különül el a bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától;
virtuális fizetőeszköz befektetési, vagy forgatási céllal történő vásárlása/eladása ahol a vásárlásról/eladásról szóló szerződésben meghatározott vételi ár lényegesen eltér az érintett virtuális fizetőeszköz honlapján rögzített árfolyamtól, vagy a könyvelésre átadott dokumentumok nem támasztják alá a hitelt érdemlően a virtuális fizetőeszköz befektetésből származó nyereséget;
a gazdasági esemény ellentételezése virtuális fizetőeszközzel történik és az alábbi körülmények valamelyike megvalósul: a virtuális fizetőeszköz pénzeszköz értéke nem kerül meghatározásra a szerződésben; irracionális a virtuális fizetőeszköz pénzeszköz értékének meghatározása (szerződéskötés időpontja és az aznapi napi árfolyam jelentősen eltérő); a vállalkozás volumenéhez képest jelentős értékű ingó és/vagy ingatlan vásárlása esetén a vételi ár virtuális fizetőeszközzel kerül kiegyenlítésre;
az ügyfél a bankszámlájára érkező árbevétel több, mint 60 %-át készpénzben felveszi, és/vagy a készpénzes beszerzések számláit késve, vagy többszöri kérést követően, vagy egyáltalán nem adja át könyvelésre; a házipénztár időközi/évvégi záróértéke jóval meghaladja az ügyfél pénzkezelési szabályzatában meghatározott maximális értéket;
gazdasági tevékenységet végző ügyfél működése indokolná, hogy rendelkezzen a tevékenységének volumenéhez illeszkedő tárolásra, raktározásra alkalmas (cégbíróságon bejegyzett székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, vagy bérelt) ingatlannal, azonban ilyennel nem rendelkezik;
nonprofit szervezet ügyfél tekintetében olyan gazdasági esemény valósul meg, amely nem egybevágó a szervezet létesítő okiratában meghatározott céllal, és/vagy a nonprofit szervezet által könyvelésre átadott bizonylat nem alkalmas a jogszerű felhasználás igazolására;
nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export, vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre, majd onnan visszaszállítják; és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség, gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.), azonban kiállított számlák alapján a pénzt mozgatják;
nemzetközi forgalmat bonyolító gazdasági társaság ügyfélnél a könyvelésre átadott számlák és a vámokmányok lényeges adatai között nagy különbségek mutatkoznak;
ügyfél szervezet adózási szempontból nem együttműködő országban, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezettől fogad be olyan számlát, amelynek megkérdőjelezhető a gazdasági alapja, célja;
az ügyfél olyan ügyletet bonyolít, amelynek kezdeményezője, vagy kedvezményezettje olyan személy vagy szervezet, amelynek szokásos tartózkodási helye vagy székhelye proliferáció finanszírozással érintett, aggodalomra okot adó országban (pl. KNDK, Irán) van;
olyan ügyletek láncolata figyelhető meg, amelyben a pénzeszközök több gazdasági szereplőn keresztül kerülnek vissza az eredeti forráshoz vagy annak közvetlen érdekeltségébe;
az ügyfél többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági eseményeire vonatkozó dokumentumokat, információkat vagy több hónap eltelte után sem érkezik az ügyfél szervezettől számviteli bizonylat, és/vagy a vezető tisztségviselő nem elérhető a Szolgáltató számára;
a Szolgáltató felhívása ellenére az ügyfél nem tud, vagy nem akar a pénzeszköz forrására vonatkozó nyilatkozatot tenni, vagy annak igazolására vonatkozó dokumentumot szolgáltatni;
az ügyfél szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén az alábbi magatartások valamelyike fennáll/megvalósul: a szervezet vagyonelemei indokolatlanul selejtezésre, megsemmisítésre, vagy elrejtésre kerülnek; olyan mértékű kötelezettségvállalás kerül megkötésre, amely gazdaságilag visszafordíthatatlan és fizetésképtelenséget okoz a vállalkozás számára; kétes követelés elismerésével, vagy színlelt ügylet kötésével a szervezet vagyona manipulálásra kerül.

Az ügyleti megbízás vagy az üzleti kapcsolat megszűnésekor

az üzleti kapcsolat megszüntetésre, felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése vagy tevékenysége miatt, amelyek könyvelése jogszabályt sértene;
az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, felmondásra, mert a Szolgáltató nem tudta teljeskörűen végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, felmondásra, mert az ügyfél képviselője egyáltalán nem elérhető a szolgáltató által, és többszöri felszólítás ellenére sem adta át a gazdálkodását érintő információkat, dokumentumokat könyvelésre, ellehetetlenítve ezzel a könyvviteli szolgáltatás nyújtását.

3. Az ügyfél-átvilágítás fejezetben a jogi személy azonosítása bővült a zártkörű befektetés alappal

Amennyiben az ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot), a szolgáltató köteles fokozott ügyfél-átvilágítás keretében – a fentieken túlmenően – megismerni:

a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát;
az alap tőkéjét (az összesített tőke-hozzájárulásokat) és az egyes befektetők tőkerészesedésének arányát;
a befektetők körét – különösen azok szakmai vagy lakossági befektetői minőségét –, a befektetők jogait és kötelezettségeit a kezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, valamint az alapkezelő törvényes képviselői jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeket.

4. Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere fejezetben a Magas kockázati kategória alkalmazása leírásban frissítésre került a i), j) g) és h) pontok:

Az üzleti kapcsolat létesítésekor, üzleti kapcsolat fennállása során magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetében az ügyfelet magas kockázati kategóriába kell besorolni.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:

i) az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa bizalmi vagyonkezelő, valamint az ügyfél kezelt vagyon;

j) az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa zártkörű befektetési alap, magántőkealap vagy kockázati tőkealap;

g) az ügyfél olyan nonprofit szervezet, amely:

– a róla nyilvántartott adatok alapján adományosztási tevékenységet (is) végez;

– 5 millió forintnál magasabb éves összbevételi forrással rendelkezik;

– nem közhasznú jogállású, illetve

– nem tartozik a 2021. évi XLIX. törvény hatálya alá;

h) az ügyfél olyan nonprofit szervezet, amely konfliktus zónákban, vagy azok közvetlen közelében szolgáltatási tevékenységet nyújt, vagy ilyen zónákban működő szervezetekkel van kapcsolatban;

5. Fokozott ügyfél átvilágítás esetén alkalmazandó eljárás is bővült a zártkörű befektetési alapokkal

A felsorolt, fokozott ügyfél-átvilágítás végrehajtását igénylő esetekben a Szolgáltató az általános intézkedéseken felül köteles az alábbi intézkedéseket végrehajtani:

a) az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a Szolgáltató a Szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerül sor;

b) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a Szabályzatában meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre;

c) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó tényleges tulajdonos(ok), illetve a kiemelt közszereplő, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy vonatkozásában a Szolgáltató köteles a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat rögzíteni;

d) zártkörű befektetési alap ügyfelek esetében – kockázatérzékenységi szempontból – a Szolgáltató külön figyelmet fordít arra, hogy az alap befektetési jegyei vagy egyéb kollektív befektetési eszközei nem bemutatóra szólóak-e, illetve ezek mögöttes jogosultjai azonosíthatók-e; továbbá arra, hogy az alap tőke- és befektetői résztvevői között szerepel-e olyan természetes személy, aki a 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősülhet, de akit az adatszolgáltató – a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba tett bejelentés során – nem tüntetett fel; valamint arra, hogy az alap párhuzamos, befektetési láncolat, holdingstruktúra vagy más, több jogrendszert átfogó struktúrát alkalmaz-e, amely alkalmas lehet a tényleges végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére.

fentieken túl:

e) beszerezheti az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és vagyona forrására vonatkozó információkat; DE: Ha az ügyletben releváns pénzeszköz van a III. fejezet B. 10. d) pontnak megfelelően köteles beszerezni azokat.

f) a tényleges tulajdonos vonatkozásában elvégezheti személyesen, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján vagy hiteles másolat kiállítására jogosult hatóság közreműködésével a személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket;

g) a Pmt. 17. § (1) bekezdés szerinti távoli ügyfél-átvilágítás esetében kéri a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelendő okiratok hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

– azt közjegyző, vagy magyar külképviseleti hatóság a másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy

– a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

h) Amennyiben a Szolgáltató a zártkörű befektetési alap ügyfelekre vonatkozóan a Pmt. 9/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott intézkedések során az alapstruktúrában vagy a tulajdonosi körben magas kockázatot azonosít, a fokozott ügyfél-átvilágítás keretében további intézkedéseket alkalmaz, különösen a mögöttes befektetői láncolat mélyebb feltárása, az alapkezelő belső döntéshozatali struktúrájának és javadalmazási rendszerének vizsgálata tekintetében.

6. A Bejelentés fejezet A. Kijelölt személy(ek) adatai rész vége frissült az alábbi bekezdéssel:

A kijelölt személy bejelentéshez UJEGYKE-nyomtatványon bejelentett meghatalmazottal kell rendelkezni a Szolgáltatónak Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából tett bejelentések, valamint Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek ügycsoportokban.

Címkék: Pénzmosás, PMT