Közeleg a számviteli politika módosítás határideje – 2024.03.30.

2023 év közben és 2024.01.01-től a számviteli törvényben számos módosítás lépett életbe.

2023.07.24-től, 2023.12.01-től, 2023.1231-től és 2024.01.01-től több ponton módosult a számviteli törvény. Ennek megfelelően a változásokat 2024.03.30-ig legkésőbb át kell vezetni a számviteli politikában. Most olyan változások is vannak, melyek a számviteli politikát is érintik.

Csak a változásokat is ki lehet emelni, abból egy jegyzőkönyvet készíteni, és aláíratni a képviseletre jogosult személlyel. De ne feledjék, ha olyan változások is vannak, melyek a számviteli politikát is érintik, akkor a számviteli törvény előírja (2000. évi C törvény 14.§ (11)), hogy a változást át kell vezetni a teljes dokumentum rendszeren keresztül is, azaz a teljes dokumentumot elő kell állítani, az aláírásra jogosulttal hitelesíttetni kell.

A változással érintett területek:

2000. évi C törvény 2023.07.24-től hatályba lépő kiemelt változásai:

• Határokon átnyúló átalakulás
• Tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása (átalakulás)
• A számviteli szolgáltatáson belül a könyvviteli szolgáltatás módosítása
• Könyvviteli szolgáltatás regisztrációt érintő értékhatárának módosulása
• Kiadványok kreditpont-minősítése

2000. évi C törvény 2023.12.01-től hatályba lépő kiemelt változásai:

• Változás a könyvvizsgálatban

2000. évi C törvény 2023.12.31-től hatályba lépő kiemelt változásai:

• Bevezetésre került a globális minimumadó. Ezzel kapcsolatban elfogadásra került a 2023. évi LXXXIII. törvény. (Vigyázat, változott a mérleg és eredménykimutatás struktúra!)

2000. évi C törvény 2024.01.01-től hatályba lépő kiemelt változásai:

• A fenntarthatósági jelentés
• Változott az igénybe vett szolgáltatás fogalma
• Változott a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választási értékhatára
• Bővült az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok fogalma
• Az egyéb követelések tartalmának bővítése
• Módosítás az eredménytartalék növekedéseként elszámolandó tételeknél
• Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke bővült a visszaváltási díjjal
• Leválás számviteli előírása
• Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételek bővülése
• Anyagköltség és az eladott áruk beszerzési értékének fogalmának korrigálása a visszaváltási díj miatt
• Egyéb ráfordítások elszámolása a visszaváltási díj szemszögéből
• Kiegészítő melléklet bővülése

A változások többségénél eldönthető (a mérleg és eredménykimutatás struktúra változásnál is), hogy 2023-tól szeretnék-e alkalmazni, azonban 2024-től kötelező az alkalmazásuk.

A változtatások elvégzése lehet manuálisan, de lehet szoftveren keresztül is.

Partnerünk a netinas.hu Kft

A számviteli politikával kapcsolatos szabályokat a 2000. évi C törvény 14.§-ában találják meg.

“A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítése alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a következő bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.

Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül.

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.

A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.”

Kivonat 2000. évi C törvény 14.§-ból