Hogy adózzak ezután? – KATA változás

2022. július 18-án jelent meg a Magyar Közlöny 118. számában a 2022. évi XIII. törvény A kisadózó vállalkozások tételes adójáról.

A kisadózó vállalkozások adózásával kapcsolatos részletszabályokat 2022.08.31-ig a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról tartalmazta. A jogszabály a KATA és a KIVA adózás részletszabályait tartalmazta, 2022.09.01-től ebből a törvényből a KATA szabályok kivezetésre kerülnek, és a 2022. évi XIII. törvény A kisadózó vállalkozások tételes adójáról lép a helyébe.

A törvény hatálya

2022.09.01-től csak főállású egyéni vállalkozók választhatják a KATA szerinti adózást. Ez azt jelenti, hogy másodállású egyéni vállalkozók, Bt-k, Kkt-k, ügyvédi irodák nem választhatják ezt az adózási módot.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozóval kapcsolatos szabályok változatlanok, továbbra is főfoglalkozású egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozó, kivéve azt, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

f ) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,

h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül,

i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;

Kisadózó: a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást jogszerűen választó egyéni vállalkozó.

A kisadózó egyéni vállalkozó bevételének és a bevétel megszerzésének időpontja változatlan a korábbi szabályozáshoz képest.

A kisadózó bevétele: az egyéni vállalkozó által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel

a) az áthárított általános forgalmi adó,

b) a visszatérített adó (ideértve különösen a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § alapján történő adóvisszatérítést),

c) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (ideértve különösen a kapott kölcsönt, hitelt),

d) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

e) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,

f ) jogszabály vagy jogerős bírósági, hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,

g) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás,

h) a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; ha a kisadózó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;

azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;

A bevétel megszerzésének időpontja: 

a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;

b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybe vevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne;

c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;

d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, tartozása megszűnik;

e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg;

Az adó alanya

Az adó alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany a bejelentést megelőzően az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást választott.

Ez fontos, mivel a korábbi KATA szabályozás megszűnik, ez alól kikerül minden vállalkozás. Amennyiben az egyéni vállalkozó jogosult az új KATA törvény hatálya alá kerülni, akkor is bejelentést kell tenni a NAV által rendszeresített nyomtatványon. Ez a nyomtatvány 2022 augusztusában fog megjelenni.

Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése

Az adóalanyiság keletkezése

A kisadózói adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.

A kisadózói adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó bejelenti a nevét, címét, adószámát és társadalombiztosítási azonosító jelét. Ha az egyéni vállalkozó bejelentett adataiban változás történik, a változást az annak bekövetkeztét követő 15 napon belül be kell jelenteni.

Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, akinek az adószámát az állami adó- és vámhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy aki a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll.

Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti adó hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózót. A tájékoztatás tartalmazza legalább

a) a kisadózó nevét, címét és adószámát;

b) az adóalanyiság kezdő dátumát;

c) a tételes adó fizetendő összegét, esedékességét és a bevételi számla számát;

d) rövid ismertetőt az e törvény szerinti adóval kapcsolatos adókötelezettségről.

Az adóalanyiság megszűnése

a) A bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;

b) az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával, ha a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága az Evectv. szerint megszűnik; 

c) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;

d) az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó adószámát az állami adó- és vámhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli;

e) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot azzal, hogy az állami adó-és vámhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;

f) a 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;

g) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot. 

A kisadózó a 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz ezen bevétel megszerzésének időpontját.

A kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) bevételt szerez, kivéve ha a bevétel a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik, vagy az a fizetési számláján jóváírt kamat.

Az adóalanyiság megszűnéséről – az a) és b) pontjában meghatározott eset kivételével – az állami adó-és vámhatóság határozatot hoz.

Továbbra is az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.

Az adó mértéke és megfizetése

A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.

A tételes adó teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni.

A tételes adót a kisadózó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből a lenti keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót (a továbbiakban: különadó) fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, a különadót a kisadózói bevételének

a) az új KATA törvény szerinti adóalanyiság fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és

b) a keretösszeg egytizenkettedének

szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

A meghatározott keretösszeg 18 millió forint.

A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 8. § (6) bekezdéstől eltérően – 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele 

a) a Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 

b) 1,5 millió forint 

szorzatát meghaladja.

A kisadózói adóalanyiságot 2022. szeptember 1-jétől választó kisadózó 2022. évben a különadót a kisadózói bevételének 

a) a kisadózói adóalanyiság fennállásának az 7. § (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 

b) 1,5 millió forint 

szorzatát meghaladó része után fizeti meg. 

Azaz a korábbi KATA-s és az új KATA-s vállalkozásokra egységesen vonatkozik jogosultsági hónaponként a 1,5 millió forintos bevételi küszöb.

Ha a kisadózó az adóévben megszerzett bevétel után a különadó megfizetésére köteles, a különadót az adóévet követő év február 25. napjáig vagy – ha az adóalanyiság év közben szűnik meg – az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül vallja be és fizeti meg.

A különadó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.

A kisadózó nem fizeti meg a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott, vagy

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve, ha a törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.

Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a fenti kitétel a)–c) pontja szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az adót nem kell megfizetni.

A kisadózó – kivéve a szüneteltetés esetét – a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A kisadózónak a szüneteltetés esetén nem kell bejelentést tennie, azzal, hogy a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján az állami adó- és vámhatóság hivatalból végzi el. A kisadózónak ugyanakkor be kell jelentenie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, ha a szünetelés ideje alatt a törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.

Az állami adó- és vámhatóság a kisadózó tételes és különadó-fizetési kötelezettségét a bejelentés és az állami adó- és vámhatóság határozata alapján tartja nyilván.

A tételes adóval teljesített közterhek

A kisadózó az adóalanyiság időszakában mentesül a gazdasági tevékenységével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

a) az Szja tv. szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

b) a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;

c) a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatására tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme

A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Ezen ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

Szünetel a kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót a nem kell megfizetni, kivéve, ha a kisadózó az adott hónapban kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez (ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez), és erre tekintettel megfizeti a tételes adót.

Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül.

Nyilatkozat a bevételről

A kisadózó az adóévet követő év február 25. napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell megtenni.

Nyilvántartási kötelezettség

Az adóalany a KATA-val összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az új KATA törvény szerint teljesíti.

A kisadózó bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a bizonylat sorszáma;

c) a bevétel összege;

d) a bevétel megszerzésének időpontja.

A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi és ezen dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelt érdemlően megállapítható.

A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást vagy a törlést követően is megállapítható legyen.

A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

Mi következik 2022.08.01-től az egyes vállalkozásoknak?

Egyéni vállalkozó, aki korábban KATA hatálya alatt volt, főállásban (vagy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó), és csak magánszemélyeknek ad számlát. 2022. augusztus 01-től lép hatályba az adóalanyiság keletkezése, mivel az új KATA törvény alá történő bejelentkezésre vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 1-jétől tehető meg.

A KATA adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. 50–56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi.

Az új KATA törvény szerinti adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. 50–56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi.

Vállalkozástípus	Fő vagy másodállás egyéni vállalkozás esetén	Csak magánszemélyeknek ad számlát?	Mit tehet?
Egyéni vállalkozórégi KATA adóalany	Főállás (ide értve a kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjast)	Igen	Nyilatkozhat 2022.08.01-től és beléphet az ÚJ KATA-ba. Vagy lehet átalányadós vagy vállalkozói személyi jövedelemadós is
Egyéni vállalkozórégi KATA adóalany	Főállás (ide értve a kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjast)	Nem	Önként kiléphet a régi KATA-ból ha a változásbejelentő lapot 2022. júliusban (!) beadja, és akkor 2022.08.01-től lehet átalányadós a 2022.01.01-től élő szabályok alapján vagy 2022.09.01-től vállalkozói személyi jövedelemadós.Átléphet az átalányadóra 2022-es adóévre, és ezt 2022. október 31-ig kell bejelentenie.
Egyéni vállalkozórégi KATA adóalany	Mellékállású régi KATA adóalany	–	Ha nem változik a munkavégzés jellege főállásra, akkor átléphet az átalányadóra vagy a vállalkozói személyi jövedelemadóra az előzőek szerint.
Bt, Kkt, Ügyvédi Irodarégi KATA adóalany	–	–	Át kell lépnie a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelre, ennek hatására nyitómérleget és leltárt kell készítenie, amit könyvvizsgálóval akkor nem kell ellenőriztetni, ha a vállalkozó 2022.08.31-én KATA adóalany.Adózási szempontból a TAO vagy KIVA hatálya alá léphetnek át.